HTML

Ez van itt

Tudománykritikusok vitája a tudomány védelmezőivel. Realizmus kontra relativizmus és konstruktivizmus, modern kontra posztmodern. Kiindulásnak olvasd el az első bejegyzést!

Weinberg a Sokal-cikk apropóján

2007.07.28. 12:55 :: tomoceusz

Az első bejegyzésben vázolt Sokal-cikk kapcsán jöttek a reakciók mindkét oldalról. Most a Nobel-díjas Steven Weinberg The New York Review of Books hasábjain megjelent, Sokal's Hoax című cikkéről, és annak visszhangjáról fogok írni.

Weinberg alaptétele, hogy a fizika törvényeiből sem kulturális, sem politikai, sem filozófiai következmények nem származnak - ellentétben a konstruktivista, relativista állásponttal. Az eredeti cikkben nagyon határozottan, de támadható módon fogalmaz - amit kritikusai ki is használnak -, ezért viszontválaszában pontosít: a fizika törvényei nem implikálnak (de inspirálhatnak) társadalmi következményeket. Azaz például a kvantummechanika törvényeiből nem vezethető le a szabad akarat, ahogy azt némelyek állítják. Lehet párhuzamokat vonni a két dolog között, használhatjuk a tudományos eredményeket metaforaként, de a tudományos tételekből csak tudományos tételek következnek. Weinberg ír ugyan a tudomány társadalomra gyakorolt hatásáról (a mennydörgést és villámlást nem tulajdonítjuk már isten haragjának), de ez számára csak mellékhatás.

Weinberg kritikusai ezt a dualista nézetet támadják leginkább, a tudomány és a kultúra kettéválasztását, de a vitából számomra csak az derül ki, hogy mindkét fél tudja, hogy elbeszélnek egymás mellett, azt is tudják, hogy hol, mégis csinálják.

A következők miatt gondolom ezt: Weinberg azt hangoztatja, hogy a tudomány az objektív, fizikai valóság törvényeit kutatja, se többet, se kevesebbet.  Hogyan értelmezik ezt bírálói? Úgy, hogy Weinberg - és a természettudósok - szerint kizárólag a fizikai valóság létezik. Pedig nem vitatja, hogy a fogtündér bizonyos szempontból valóságos, csupán annyit állít, hogy a tudományt ez nem érdekli.

Mit mondanak ezzel szemben a relativisták/konstruktivisták? Hogy a tudományos valóságfelfogáson kívül más valóságértelmezéseknek is létjogosultságot kell kapniuk. Hogyan értelmezi ezt Weinberg és a természettudósok? Hogy a relativisták tagadják az objektív valóság létezését.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy mindkét táborban vannak szép számmal olyanok, akik a radikális álláspontot képviselik (csak az objektív valóság létezik kontra az objektív valóság egyáltalán nem létezik), de a Weinberg cikk vitájában úgy tűnik, mintha mindkét fél a saját területén megengedőbb, liberálisabb, toleránsabb álláspontot képviselne a másik fél nézeteivel kapcsolatban, ugyanakkor a legmerevebb, legszélsőségesebb nézeteket általánosnak tekinti a másik oldalon. Így egyszerre van könnyű dolguk, és egyszerre beszélnek el egymás mellett.

Ha megpróbálunk a felek helyett konszenzust találni, akkor megláthatjuk, hogy ez nem is olyan nehéz. A tudomány területén csak a tudományos módszerek elfogadottak és csak az objektív valóság számít. Ez azonban nem valamilyen bizonyított világértelmezésből következik, hanem definíciószerűen. Épp ettől tudomány a tudomány. Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a világ értelmezésére csak a tudomány jogosult. Más megismerési formák (pl. a vallás) éppolyan legitimek lehetnek, így az egyik kritikus, M. Norton Wise által hiányolt multiplicitás, a többféle, párhuzamosan érvényes álláspont létezésének elismerése nem ütközik akadályba. A tudománynak azonban jogos az az önvédelmi szándéka, hogy a saját portáján rendet tartson. Ahogy a vallás sem engedi át a teret a tudományos módszereknek saját berkein belül, úgy erre a tudomány sem kényszeríthető.

Érdekesebb kérdés ennek a vitának a szociológiai vetülete. Ha a békés egymás mellett élés - a szélsőséges álláspontok létezése ellenére - ily módon könnyedén megteremthető, akkor miért élő nagyon is ez a vita? Mert a szélsőségesek életben tartják? Ha igen, milyen érdekük fűződik ehhez az életben tartáshoz? És mennyiben szól ez a vita társadalmi pozíciók megszerzéséről, azaz politikáról? Ma, amikor - a botlások ellenére - a tudomány diadalmenetének korát éljük, nem meglepő, hogy vannak csoportok, eszmék, amelyek irigylik ezt a sikert, és a tudomány pozíciójára áhítoznak. A vallás régi dicsőségét sírja vissza, a New Age ezoterikus áramlatai egy olyan jövőről ábrándoznak, ahol a fizika és a metafizika laza racionalitással kombinált elegye válik uralkodóvá. De ugyanígy: a tudománynak - társadalmi pozíciója megtartásához - nem érdeke, hogy megálljon annál a - még védhető - pozíciónál, hogy a saját területére nem enged más világértelmezéseket. Tovább kell mennie, és abszolút értelemben is diszkreditálnia kell a hegemóniáját veszélyeztető gondolatokat. Vagyis elméletileg lehetnek éppen alternatív világfelfogások, de azért inkább csak ne legyenek.

2 komment

Címkék: sokal weinberg wise

A bejegyzés trackback címe:

https://tudhab.blog.hu/api/trackback/id/tr20127020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

f · http://spacefiles.blog.hu/ 2007.08.02. 15:40:13

Érdekes gondolatok. Hogy lehet így hiteles tudományfilozófiát csinálni, amikor sok tudományfilozófus, vagy mondjuk úgy, hozzászóló (mint Weinberg), szándékosan ferdít, mi több, saját agendájuk/prekoncepciójuk van (megvédeni a fenyegetett tudományt/megvédeni a tudományfilozófiát Sokaltól és Weinbergtől :-))?

RózsaSá 2022.11.05. 18:12:57

A FEHÉR EMBER TUDOMÁNYA
-Gyerek kezébe kést-
Ökocska Nr. 66

Mokének, dzsaravák, nyenyecek, yanomamik, inuitok vigyázzatok, jön a fehér ember!
Fölkutat és szétzúz minden ősi, intakt, harmonikus közösséget, ahol nincs szó az "akarni"-ra, az "aggódni"-ra,
és kultúrát hoz Nektek: filteres cigarettát és okostelefont.
"Szomorú trópusokat" hagy maga után.
Senki sem hozhat jobbat annál, amije van: ön- és mástgyilkoló, esztelen, pazarló életmódot.

Ha kihalászták a mindennapit: henyélnek, játszanak, nevetgélnek. ("Tengeri cigányok")
"Tinkora mlimo mingikala!" - mondja az afrikai Lukanga Mukara, "Én nem dolgozom, én vagyok!"
Mihaszna, analfabéta népség, mért nem emelik a dzsídípít?

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?

Lehet, hogy nem volt szép, de így búcsúztam a kölni egyetemtől, 1982-ben:
Erényt és bölcsességet itt nem tanultam, de azt, hogy hogyan raboljam ki a természetet és embertársaimat!

Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a szívét, kezét!
süti beállítások módosítása